Járni tanulás

Mt 18,1-4.
1 Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték
tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?" 2 Jézus odahívott egy
kisgyermeket, közéjük állította, 3 és ezt mondta: "Bizony, mondom
néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek,
nem mentek be a mennyek országába. 4 Aki tehát megalázza magát, mint ez
a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.

JÁRNI TANULÁS

Én tanítottam járni Efraimot, kézen fogtam őket. (Hós 11,3)

Emlékszem azokra a különleges napokra, mikor a gyermekeim első
lépéseiket tették. Aprócska kezükkel az ujjamba kapaszkodva
egyensúlyoztak. Ott volt előttük egy új és csodálatos világ, amelyet
négykézláb mászva nem tudtak jól szemügyre venni. Nem láttak maguk
mögött, de nem engedtek el, mert érezték, hogy nélkülem elvesztenék az
egyensúlyukat. Miután elég erősek lettek ahhoz, hogy megtartsák
magukat, magammal szembe fordítottam őket. Mikor megláttak, úgy vágytak
hozzám jönni, hogy ez bátorságot adott nekik az első lépések
megtételére. Néha imbolyogtak, de mindig ott voltam, hogy elkapjam
őket, erősítve ügyességüket és magabiztosságukat, s így egyszer csak
egyedül jártak.
Mikor a Mt 18-ban Jézus szavait olvastam, "Ha meg nem tértek, és
olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek" - rájöttem, hogy túl sokáig
botorkáltam egyedül az életben. Ha megengedem Istennek, hogy vezessen,
egy új világ tárul elém, olyan lehetőségekkel, melyeket még sosem
tapasztaltam.

Imádság: Istenünk, segíts feléd nyújtani a kezünket, bízni
vezetésedben, hogy láthassuk a világban csodálatos munkádat. Ámen.

Az élet bizonytalanságai között kapaszkodjunk Isten kezébe!
Mark H. Anderson (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ELSŐ LÉPÉS BÁTORSÁGÁÉRT!
Forrás: http://csendespercek.hu

Gyermeki szívvel

Mk 10,13-16.

13 Ekkor kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. 14 Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. 15 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." 16 Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

GYERMEKI SZÍVVEL

Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket! (Mk 10,14)
Feleségem tanítónő és gyakran kér meg arra, hogy olvassam el én, mint író, a kicsi gyerekek által alkotott fogalmazásokat. Az osztály tanulóit személyesen is ismerem, néha bejárok hozzájuk az iskolába, így olvasás közben tisztán felelevenednek előttem az arcok. Hallomásból tudok pajkos csínytevéseikről is, amelyeken a tanító sokszor bosszankodik, és esetenként még írásbeli figyelmeztetésben is részesíti a diákot tettéért. Azonban érdekes, hogy mialatt olvasom a kis történeteket, más szemszögből látok és tapasztalok, és ezáltal sok gyerekről megváltozik a véleményem. Néha mosolygok furcsa, maguk alkotta bohókás szavaikon, de kendőzetlen őszinteségük, hószínű lelki tisztaságuk, végtelen szelídségük nagy hatással van rám.
Szeretem őket, és aki meg tudja érteni törékeny, érzékeny világukat, azonosulni tud velük, és gondolkodásukkal, az Jézus szavát is megérti: "Engedjétek hozzám a gyermekeket..."
A gyermeki szívben ugyanis még nem bújt ki a gyűlölet, az irigység, a féltékenység, az önzés pusztító csírája, bár sokszor törnek borsot a felnőttek orra alá, de ezek mögött a cselekedetek mögött nem a szándékos ártás húzódik meg, hanem ez a kicsik számára egyfajta játék. Ki tud úgy ölelni, úgy ragaszkodni, és olyan végtelenül szeretni, mint egy gyermek? Legyünk hát, mi magunk is gyermekek olykor és merjünk játszani, álmodozni, merjünk őszintén és önzetlenül szeretni...

Imádság: Segíts, Urunk, tisztán és önzetlenül szeretni. Ámen.

Miben kell felülvizsgálni lelkületemet?
Paudits Zoltán (Sükösd, Magyarország)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETÜNK GYERMEKEIÉRT!

Forrás: http://csendespercek.hu