Húsvéti versek 1 - 2

Megtaláljátok a versek első részét és a második részét két tavalyi bejegyzésben.

Húsvéti versek - 2

Feltámadt!

Egy édes titkom van nekem,
Fénnyel betölti életem.
Mosolyra nyitja számat:
A Megváltó feltámadt!

Nem, nem maradt a sír ölén,
Ujjongok az örömtől én.
Hisz nem vagyok már árva,
Nincs többé sírba zárva.

Velem van nappal- éjjelen
Mindig velem, mindig velem.
Az úton Ő vezérel
Oltalmazó kezével.

Virágok illatozzatok!
Húsvéti tiszta fény ragyog,
Elűzve minden árnyat:
A Megváltó feltámadt.
Túrmezei Erzsébet


Győzött az élet

Hiába szegezték keresztre,
S zárták hideg sziklasírba.
Diadalmasan feltámadt,
Megváltónk, az Isten Fia.

Tavaszi szellő susogja,
Jézus legyőzte a halált,
Viruljon bennünk is tavasz,
Győzzük le a gonosz hadát.
Molnár Jakab

Feltámadt!

Ó, hatalmas égi csoda:
Feltámadt az Isten Fia.
Pedig pár nappal azelőtt
Nagy gyászban állt az egész föld.

De nem maradt a halálban
Feltámadott harmadnapra.
Meggyőzte a poklok tüzét,
Megszerezte lelkünk üdvét.

Így ünnepeljünk Húsvétot,
Mert így leszünk csak boldogok.
Szánjuk oda életünket,
Úgy nyerünk örök életet.
Bato László

Húsvétra

Tudjátok-e kicsik, nagyok,
Az Úr Jézus feltámadott!
Megverte és megnyerte,
Lelkünk minden ellenségét,
Azért szeretem én nagyon,
Mert Ő nekem örök éltet ad.

Szent öröm

Szent örömről beszélt nekem édesanyám.
Feltámadott Jézus harmadnap hajnalán.
Hittel és reménnyel telik meg szívem,
Miként Jézus, mi is, feltámadunk-, hiszem.

Hódolat

Nem ékes szavak tarka csokrát,
Szívem háláját hozom eléd.
Mert sok-sok hétköznapja mellett,
Ünnep számomra ez a lét.

Küzdelmes napok borús egén
Szent orcád sokszor felragyog.
Hallom ajkad régi igéjét:
Ne félj, mert veled vagyok.

Győzelmi ünnep veled járni,
Neved kimondani: áhítat.
Benned hű barátom látni
S hirdetni: Láttam az Urat.

Feltámadt Hős! Szívem Királya
Szívem, szíved rabja marad.
Te vagy az út, igazság, élet.
Téged illet a hódolat.
Túrmezei Erzsébet

Megváltóm él

Halálnak nincs hatalma,
Megváltóm rég legyőzte azt.
Bizonyság a húsvét hajnal,
Ez ad nekem teljes vigaszt

Feltámadt Ő dicsőségben,
Eloszlott már a síri éj.
Most boldogan kiálthatom
Tudom azén Megváltóm él.
Varga Erzsébet

Feltámadott!

Húsvéti reggel tavaszi kedvvel
Zeng a berekben: feltámadott!

Egei kéklik, szelei végig-
Zúgják az erdőn: Feltámadott.

Dongói dongják, méhei zsongják,
Kórusba mondják: feltámadott!

Lepkéi írják, bimbói nyílják,
Fűből virítják: Feltámadott!

Égi madárkák dalolva szántják,
Az új barázdát: Feltámadott!

Tavasz van íme, hatalmas ige
Zuhog a szívre: Feltámadott!
Füle Lajos

A feltámadást hirdetem

Még kicsi vagyok, kicsi a szívem,
De tudom, Jézus meghalt érettem,
S most megköszönöm neked Istenem,
Hogy Fiad nem maradt a kereszten.

Szívemnek legforróbb vágya csak ez.
Ha megnövök, mindenkor Te vezess!
Legyek én is hű szolgád neked,
S hirdessem feltámadásod az elveszett lelkeknek.

Húsvéti locsoló vers

Feltámadás ünnepén
Örömhírrel járok én:
Olyan, mint a mi Megváltónk,
Nem járt még a Fold színén.

Nagy kő fedte bár a sírt,
Asszonycsapat csendben sírt:
Megnyílt sírból égi angyal
Zengte szét a drága hírt:

Ne féljetek, higgyetek!
Örvendezzen szívetek!
Isten Fia feltámadott,
Győzött sír és gyász felett.

Hálás szívvel áldom Őt,
Ő készíti a jövőt.
Ő az élet, Ő a béke,
Fáradt szívek menedéke.

Ha eljön, és feltámadunk,
Mindörökké áldjuk Őt.
Győri József

Új élet

Karácsonykor születtél,
Nagypénteken meghaltál
És húsvétnak reggelén
Örökre feltámadtál.

Soha többé meg nem halsz,
Nagy isteni Mesterünk.
Örökre velünk maradsz
Ahogy ígérted nekünk.

Maradj is itt szívünkbe,
Hű megváltó Jézusom,
Hogy e napon is legyen,
Kedves, boldog húsvétom.

Hiába

Hiába vigyáztak
Gyáva katonák,
Feltámasztja Isten
Egyetlen Fiát.

Hiába öltétek
Irigy emberek,
Csak győzött az égi
Tiszta szeretet.

Hiába csúfolnak
Még ma is minket,
Többet ér az, ha Ő
Egyedül szeret.

Húsvéti hangok

Apró gyerekek örülnek köröttem.
A szájuk csacsog, a szemük nevet.
Egy hatalmas kéz letörölte egünkről
Ma éjjel minden ködlő felleget.

Az erdő alja sok virág szemével
A véghetetlen kéket kémleli
S ezer hang csicsergi a magasba
Amivel a kis madárszív teli.

Éneklek én is. Rólad, húsvét reggel.
Együtt ujjongok a gyermeksereggel,
Kis virágokkal égre pillantok.

Hangja vagyok madarak himnuszának.
Bús emberek, miért a gond, a bánat?
Ti nem tudjátok, hogy feltámadt?
Túrmezei Erzsébet

Dicséret

Dicséret néked Jézus,
Ki feltámadtál
És fent vagy a mennybe most
Drága Atyádnál.

Minket is, ha meghalunk,
Tudom, felköltesz
És ha itt Tied voltunk
A mennybe vezetsz.

Jézus él!

Jézus él! Az elmúlás
Szörnyű átka nem ijeszt már.
Jézus él! Mily megnyugvás,
Koporsó igája nem vár.

Jézus él! Megtört a gát,
Túl a parton örök létem.
Láthatom ott Őt magát,
Ha a kaput majd átlépem.

Jézus él! Minden felett
Trónja fénylik fent az égben,
Lelkem imé, társsá lett
A királyi örökségben.
F. E. Cox után ford.: Somogyi Géza

Húsvétra

Él a Krisztus, most már nem halott,
Szívből szert azt én jól tudom.
Ha mind e világ megtagad,
Elég ha Ő velem marad.
Él már Megtartó Jézusom,
Azért örül szívem nagyon.
Ellenségem bármit tegyen,
Nem árthat többé nekem.
Él a Jézus, mi is Vele,
Mienk ez a nagy kegyelem.

Tudom, hogy hű Megváltóm él

Tudom, hogy hű Megváltóm él
És folyton rám tekint.
Jelét mutatja, hogy szeret,
Áldást osztott megint.

Emelt fővel járok tehát:
Az üdvösség enyém.
Szabadnak érzem már magam,
Kegyelme nyúlt felém.

Hogy szent legyek, akarja Ő
- Álljak tán ellene?
Nem hat már rám e csúf világ,
Vezérel Szelleme.

Jézus, én nálad maradok,
Hitem beléd vetem...
És egykor, majd ha megjelensz,
Koronát adsz nekem.
Charles Wesley, ford.: Somogyi Géza

Feltámadott!

Jézus Krisztus feltámadott,
Ujjong egész szívem.
Jézus él s én övé vagyok,
Ezt vallom és hiszem.

Amíg élek őt követem,
Jézus a Megválóm.
Tudom egyszer a mennybe fent
Színről-színre meglátom Őt.

Piros rózsa

Piros rózsa kertek ölén,
Drága illatot lehel,
Boldog emlékkel telik meg
Annyi fáradt kebel.

Ha tekintetem elsuhan
Égő színed felett,
Akaratlanul is eszembe jut
A szeretet.

Jézus piros vére
Kifolyt a Golgotán,
Értem is, te érted is
Meghalt a keresztfán.

Piros rózsa a kertek ölén,
Ringat, ringat a szél…
Igaz barátunk, drága Jézus
Minden terólad beszél.
Antal Ferenc

Egy szív

Egy szív értem dobogott,
Egy szívnek nagy fájdalma volt.
Egy szív engem hőn szeretett,
Egy szív érettem megrepedt.
Egy szívben az irgalom élt,
Egy szív szerette a szegényt,
Egy szívben nem volt semmi folt,
E szív, Jézusom szíve volt.

Temetni, temetni, temetni

Temetni, temetni, temetni.
Mindennap a régit,
Felölteni az újat, az égit
S Krisztusban élni, szeretni.

Nem segít semmi más, soha más,
Csak ez a mindennapi temetés,
Mindennap újabb nagypéntek
És húsvéti életre támadás.

Áldalak, áldalak, áldalak,
Sziklasír a Golgota alatt,
Új életem kezdete, szent hajnala.

Mindennap beléd temethetem
Régi magam, bűnös életem
S Krisztussal járhatok. Halleluja!
Túrmezei Erzsébet

Húsvéti versek - 1

Gondolj Golgotára

Ha majd keresztet látsz valahol
Gondolj vissza Golgotára,
S nehezedjék szívedre
A Mester tragédiája.

Nem úgy, hogy féltékenység volt.
Nem úgy, hogy papi irigység.
Nem úgy, hogy a győztes Róma
A pilátusi közömbösség.

Nem úgy, hogy mások bűnéért
Vitte a töviskoszorút
S másokért… ostorozva
Szenvedett megvetést és gúnyt.

Nem úgy, hogy másokért halt meg.
Úgy, úgy, mint aki nem akar
És nem is tud mást mondani,
Csak annyit, hogy: ”Énértem!”

Ha majd keresztet látsz valahol
Kulcsold imára kezed
S ígérd meg a mesternek, hogy
Életed a kezébe teszed.

Nagypénteki ének

Meghalt az Úr, ki szenvedett,
Hogy megváltsa az életet
Emberré lett a földre jött,
S megfeszíté az ember Őt.
Az üdv maga a földre szállt,
Hogy elnyerje ezt a halált.
A földre szállt a szeretet,
Hogy felvegye a keresztet.
- Énekeljünk, testvérek!

Csodás nap a húsvét napja,
Szálljon hozsánna, dicséret,
Jézus győzelmét aratta;
-Énekeljünk, testvérek!

,,A sír nem tarthatta fogva’’,
Mert Isten Fia, az Élet.
Nem lehetett halál foglya,
- Énekeljünk, testvérek!

Harmadnapra föltámadott,
Legyőzte a poklot, halált;
Zengjük hát mind, kicsik, nagyok
Jézus Krisztus diadalát!
Varga Erzsébet


Megnyílt a sír

Szent húsvét hajnalán
Megnyílt a sír
,, Legyőzve a halál’’
Szárnyal a hír...

Feltámadt Ő
Az Isten szent Fia.
Nincs ott a kő
Mert él, halleluja!

Él! Jézus él!
Boldog mind, aki hisz.
A menny a cél,
S Ő minket odavisz.
Varga Erzsébet

Húsvéti földindulás

Jeruzsálem városában
Megrettentek a vitézek
S a völgyeknek futamodva
Reszkettek, ha hátranéztek.

Fönt a hegyen hajnal lángolt:
Piros hajnal rózsatelten,
S angyal szállott a mennyekből
A hónál is fehérebben.

Angyal szállt le, s míg megrendült
A városnak minden tája,
A keresztre fölfeszített
Messiásnak sírját tárta.
Örömkönnyes asszonyarcok
Boldog szíve, zengő szája
Hirdette az embereknek:
Föltámadt az ég Királya!

Hívő szívek, zengő szájak
Harsogjátok ma is bátran:
Örök hála és dicsőség
Istennek a magasságban!
Piován Győző

Meghalt értem is

Meghalt a kereszten, sötét lett az ég is.
Fölétől aljáig meghasadt a kárpit.

Megindult a föld is, kősziklák repedtek,
A sírok megnyíltak, feltámadtak szentek.

Megindult a szív is, hívő, vagy hitetlen,
A pogány százados szíve is megrettent.

Megrémült mindenki, a természet gyászolt,
„Bizony ez az ember, Istennek fia volt.”

Meghalt a kereszten, sötét lett az ég is
És én boldog vagyok, mert meghalt értem is.
Hollmann Mátyás

Jézushoz

Töviskorona Jézus homlokán,
A sebek helyén vérpatak folyik.
És én csak nézem őt a golgotán,
Hallgatom szívem nagy kérdéseit.

Oh, melyik az, mit én szúrtam oda?
Szívemnek húrján búgva zeng e szó:
Az a nagy tövis a homlokába szúrva
Őnéki fájást okozó.

Jézus! Látom már, megsebeztelek.
Látom arcodon azt a vért,
Engedd, hogy sírva köszönthesselek.
Véred-ontottad üdvösségemért.

Húsvéti ének

Arannyal ékes szárnyait tárva
Ölelt a nap az alvó világba,
Mikor útját gyorsan megszakítva
Angyal hajolt a zárt sziklasírra.

Azon a csodás tavasz-hajnalon
Megtört, leroskadt fegyver, hatalom,
Sápadttá dermedt az erő, önkény,
A gúnyolódók pávás székhelyén.

Hiába volt a gőgös tagadás,
Elérkezett a nagy föltámadás.
Ki latrok között szenvedett halált,
Dicsőségesen mégis mennybe szállt,

Kincses reményül hagyva a hitet,
Hogy aki Benne gyökeret vetett:
Mikor az űrben minden ellobog,
Krisztusban élve tovább élni fog.
Piován Győző

Áldott a feltámadás

Ragyogó fény, ragyogó nap,
Szép húsvéti ragyogás.
Áldott legyen ez az ünnep,
Áldott a feltámadás!

Énbennem is feltámadott
Jézus Krisztus, a dicső.
Várom is Őt minden napon;
Tudom, hogy majd visszajő!
Kárász Izabella

Mély volt a gyász

Mély volt a gyász, a sírás,
Szomorú volt az ének,
Mikor Jézus elindult,
Útján a szenvedésnek.

Nem is volt vele senki,
Aki lelkét megértse,
Aki ment volna bátran
Vele a szenvedésbe.

Mindenki ott feledte,
A Gecsemáné mélyén,
A kereszten hét szó
Őrködött sírja szélén.

Drága Úr Jézus, téged
Én szívemből szeretlek.
Nagypénteken ígérem,
Hűségesen követlek.
Kárász Izabella


Nagypéntek

Nagypéntek, sötét rideg éjszaka.
Jézusra vért a véres golgota.
Nem volt Őnéki bűne semmisem,
Csak értünk égő, áldott, szent szíve.

Nem volt Jézus bűne semmise,
Mégis Golgotán megrepedt a szíve.
S azért repedt meg., hogy nekünk
Üdvösségünk a dicső mennyekben.
Kárász Izabella

Üres szív

Nincs itt, mondták az angyalok.
A sír üres, itt nincs,
Dobogja meglepett
Szégyenkező szívünk.
Itt nincs, bár itt lehetne.

Jöjj Feltámadott,
Szívünket újra töltse be lényed.
Nem érdemes nélküled az élet.

Feltámadott!

Keresztjéről levették.
Sziklasír sötétje
Akarta befogadni,
De Ő volt a fény,
És a fény körül
Meghal a sötétség!
Feltámadott!

Húsvétra

Zengem neked húsvét hőse
Én Jézusom az énekem
Csodás erőd által segít
Engem is majd az életen.
Így a halál csak nyereség
Így még közelebb jő az ég
Zengem neked háladalom
Áldott szíved magasztalom.
Kárász Izabella

Hajnali szó

Tegnap még zokogott a kert,
A sírbolt a mindennek végét jelentő
Hír volt. De a sír üres!
Kő nem zárja már:
Örökre legyőzetett a halál.
S ámulva hall a hajnal
Új beszélőt:
„Ne keressétek holtak között az Élőt!”

Feltámadt hős

Mennyei seregek, ti fényes angyalok,
Isten fia előtt térdre boruljatok.
Szentek sokasága vértanúk ezrei
Hozsánnát, hozsánnát kiáltsatok neki.
Nap, hol és csillagok, nagy világmindenség
Ezt sugározzátok: dicsőség, dicsőség.
Feltámadt hősnek hódol egész világ,
Zengjük a megtértek nagy öröm himnuszát.
Varga Erzsébet


Nagypéntek

Fekete gyászos nagypéntek
Diadalát ülte a halár.
Azt hitte, legyőzte az életet,
S ellenfelére többé nem talál.

Ott függött néma gyötrelemben,
Meghalt értünk Jézus az élet,
De feltámadt harmadnapon,
S a diadal mégis övé lett.
Varga Erzsébet