Visszapillantó - Székelyföldi Tanitók Találkozója

Ha a Jó Isten megsegit, jővő hétvégén találkozni fogunk MI - székely tanitók a Hargita Táborban! Már nagyon várom! Olyan jó lesz újból látni egymást, beszélgetni, imádkozni és tanulni egymástól! Izelitőnek közreadom azt a beszámolót, amit tavaly irtam a találkozóról. (Akkor a "Szeretet" lapnak irtam, de nem jelent meg számomra ismeretlen ok miatt.)



Szép napunk volt 2008 november 15-én: a Hargita Konferencia Központban volt megtartva a székelyföldi tanitók találkozója.
Imaáhitattal és énekléssel kezdtük. Bedő Juliánna olvasott fel néhány igeverset a 119-ik Zsoltárból, majd hármas csoportokban imádkoztunk.
Délelőtt meghallgattuk Kiss Judit (Sepsiszentgyörgy) előadását a hálás tanitóról a 103-ik Zsoltár alapján: „Hálás tanitó – hogyan serkentsük magunkat a hálaadásra”. Dávid király volt példaként elénk állitva abban, hogya készitette fel őt Isten a szolgálatra : a juhok őrzése mellett megtanult hárfán játszani, énekelni, Istent dicsőiteni, megtanulta, hogyan győzze le az ellenségget (megölte az oroszlánt) és megtanult VÁRNI.

Ezután beszélgettünk, három kérdésre kellett válaszoljunk:
1. Miért vagyunk hálásak a gyerekek közötti szolgálatban?
2. Milyen nehézségekkel találkozunk a szolgálatban és milyen örömöket tapasztalunk a tanitásban?
3. Hogyan reagálunk a győzelmekre?

Élmény volt hallgatni a többiek beszámolóit, tanulni egymás tapasztalataiból és csodálni Isten munkáját, ahogyan munkálkodik a tanitók által a Székelyföldön. Összegezve: a hálaadás egy viselkedésforma, ami egy tanitót kell jellemezzen. Szeretnénk naponta gyakorolni ezt:
- Hála a bűnbocsánatért!
- Hála ajándékainkért és adottságainkért, amikkel megáldott!
- Hála munkatársainkért!
- Hála a nehézségekért!
- Hála a győzelemért!

Délután Veress Teréz (Székelykeresztúr) tartott előadást „Hálás gyerek – hogyan serkentsük a gyerekeket hálaadásra” cimmel.
A Máté 5:13-16 igeversek alapján arra hivta fel a figyelmünket, hogy jó példák kell legyünk a gyerekek számára a hálaadásban is. Felvázolta előttük a gyermekkor fejlődési szakaszait, mert ettől függ, hogy milyen a viselkedésük és hálájuk. Nagy szerepünk van nekünk, mint szülőknek és tanitóknak abban, hogy gyerekeink hogyan fejezik ki hálájukat. A legfontosabb, hogy jó példák legyünk számukra! Elhangzott egy idézet, ami arra ösztönöz, hogy kitartóak legyünk a nevelésben és tanitásban:

„Amit idős korban tanulsz meg jégbe vésetik, amit gyerekkorban tanulsz meg kőbe vésetik.” (David Kherdian)

Mivel egész napos találkozó volt, szakitottunk időt arra is, hogy jobban megismerjük egymás munkáját. Meghallgattunk és megnéztünk egy képes (pps) beszámolót a Baróti és a Bibarcfalvi gyerekcsoport táborozásáról (Cséki Leona) és a Brassói fiatalok munkájáról a nyári gyerekmisszióban (Fülöp József) és a Gyermek Evangélizációs Közösség munkájáról Maros megyében (Szabó Timea). Dicsőség az Úrnak, hogy munkálkodik közöttünk!

Időt szakitottunk a karácsonyi ötletbörzére is: ötleteket kaptunk az adventi és karácsonyi diszek készitésére (üvegfestés, kifestők, kézimunka), képeslap készitésre, bábozásra, stb.
Sokat jelentett számunkra ez a nap. Felfrissültünk a közösség által és új erőt kaptunk a további szolgálatra! Külön köszönet a Tábor Vezetőségének, hogy lehetővé tették számunkra a találkozó megtartását és köszönjük hogy vendégül fogadtak 33 tanitót!









Schuller Csilláék kislánya is jól érezte magát köztünk:)


Molnár (most már Clemetson) Adina karácsonyi kézimunka ötleteket mutatott be