Karácsonyi versek gyerekeknek (1)

Karácsonyi vallomás

Szeretem az Úr Jézust,
Mert eljött érettem,
Mint fényes égi csillag,
Hogy mennybe vezessen.

Szeretem az Úr Jézust.
Övé volt minden kincs,
S most jászol ölén nyugszik,
Még ágyacskája sincs.

Szeretem az Úr Jézust,
Szeretem. Imádom.
Érettem lett ilyen szegény.
Ő az én Megváltóm.
Ford. Túrmezei Erzsébet

Karácsony estéjén

A jászolnál oly jó megpihenni
Az Úr Jézusunkban gyönyörködni.
Imádni őt bölcsek, pásztorokkal
Énekelni Néki angyalokkal!

Karácsony

Keresik a bölcsek
Jézust, az új királyt
Vezeti őket csillag
Mutatva az irányt.

Heródes házában
Jézust nem találják,
Barmok jászlában
Ott van, ott imádják.

Óh, jöjjetek ti is
Menjünk Betlehembe,
Fogadjuk be Jézust
Mostan a szívünkbe!

Karácsony

Karácsony áldott éjszakáján.
E földre lehozta a békét,
A betlehemi fényes csillag
Hirdette Jézus születését.
Karácsony boldog tiszta napja,
Ünnepe isten szerelmének,
Hozd el szívemnek is az üdvöt,
Hogy megváltottként benned éljek.

Zsoltár karácsonykor

Uram, örül és vígad a szívem:
Dalok zendülnek benne Rólad
S hálaadó himnuszok,
Hogy jászolban születtél.
Azon vigadozom,
Hogy jászolban születtél,
Nem puha palotában.

Selymes és cifra bársony
Körül lágy hódolattal
Nem fogta gyenge tested.
Értelmetlen szemekkel
Szelíd juhocskák lestek.
Szegénységben születtél
És szívtépő nyomorban.

Szegény, üres szívem
Ezért merem én mégis
A színed elé vinni;
Ezért merem én hinni,
Hogy lakhelyed lehet
A szomorú és árva.

Ez minden reménysége,
Hozsannás vigaszsága:
Hogy jászolban születtél,
Megváltó Istenem.
Ezért zendülnek át
Téged dicsérő, boldog énekek,
Halk glóriák szegényes szívemen.
Túrmezei Erzsébet

Karácsonyi gyermekvers

Egyszer egy királyfi öltözött szegénynek,
Vizsgálni szándékát emberi szívnek:
Aki befogadta, azt ő is meghívta,
Elvinni magával –királyként jött vissza.

Egyszer Isten Fia embernek öltözött,
Csodás mennyországból e földre költözött,
Királyi ruháját miattunk levette,
Isteni életét érettünk letette…