Isten szeretete

Isten szeretete örök és nem változik ezt írja a biblia, egyszerüen csodálatos. Mikor gyerek voltam a vasárnapiskolába tanítottak énekeket, és vissza emlékszek egy énekre amit nagyon szerettem az Isten szereteteről szólt:
„Csodálatos Isteni szeretet, csodás szeretet.
Oly magas, fel sem érhetem,
oly mély meg sem mérhetem,
oly széles át sem érhetem, csodás szeretet.”

Nem mérhetjük a mi szeretetünkhöz Isten szeretetét, mert át sem érhetjük, meg sem mérhetjük, fel sem érhetjük. Csak ha az Ő szeretetét a szívünkbe fogadjuk, akkor értjük meg, hogy valoban milyen csodálatos az amit tett értünk fiában Jézusban.
Egy kis történet jut eszembe, gondolom szeretitek a történeteket.

Péteről egy 10 éves fiúról szól aki nem szeret leckét írni, jobban szeret játszani. Édesapja megszólította egyik nap, hogy fogjon hozzá leckét írni, de ugy tett mintha nem is hallaná. Akkor édesapja újból rá szólt, Péter haragosan vissza felel, hogy ö elmegy világá mert öt senki sem szereti, mindig csak unszoljék, hogy tanuljon. Ezután édesapja elövett egy bőröndöt és kezdte be csomagolni fiának a játékait és útnak engedte. Péter el sem köszönt szüleitől dühős volt, ám de messze nem jutott korogni kezdett a hasa, fázott és fáradt volt. Elhatározta, hogy a közeli parkban leül, újból meg kordult a hasa, eszébe jutott a bőrönd mi is van benne? Ahogy ki nyitotta a bőröndöt játékai között meg pillantotta édesapja puloverét és egy szendvicset. Fel vette édesapja puloverét meg érezte az illatát magához szoritotta, meg kostolta a szendvicset, de két nagy könnycsepp gördült le az arcán. Eszébe jutott, hogy milyen gonoszul bánt szüleivel és ök mégis gondoskodtak róla. Vissza csukta a bőröndöt és sírva megbánással szívében tért haza. Már alig várdta, hogy haza érjen nagyon fáradt volt. Édesapja mikor meg látta fiát, szeretettel kinyitotta az ajtót és átölelte. Péter sírva kért bocsánatot és megigérte, hogy szófogadó lesz. Az édesapja elmondta, hogy nem csak töle kell bocsánatott kérni, hanem Istentől is. S együtt imádkozott a család, boldogan feküdt le Péter, mert tudta, hogy szülei és Isten is megbocsátott.

Isten annyira szeret minket, hogy Fiát fel áldozta a kereszten azért, hogy a bűneink meg legyenek bocsájtva. Milyen gondoskodás pedig nem érdemeltük meg, mint ahogy Péter sem érdemelte szülei gondoskodását. De Isten szeret, megbocsát, kegyelmes, de nem szereti a bűnt, a bűnt megbűnteti de ha meg valjuk miénk a bocsánata, ugyan úgy ahogy Péternek is meg bocsátottak a szülei. Péterrel együtt mi is meg igérhetjük Istennek, szülöknek, tanitóinknak, hogy engedelmesek leszünk. Imádkozunk, hogy be tudjuk Isten erejével tartani igéretünk és, hogy szeretete maradjon a szívünkbe.

Miben tapasztalod Isten szeretetét?

Emilia (10 éves): Amikor a Sátán rosszra csábit, akkor Isten segit helyesen dönteni, betegségben meggyógyít, ha félek valamitől (kutyától) akkor ő velem van.
Annamária (12 éves): Szüleim szeretnek, Isten is szeret, szépnek teremtette a világot.
Krisztina (11 éves): Nem érdemlem, de Isten megbocsát, kirendeli az eledelt, a ruhákat.
Mihály (10 éves): Megsegit a tanulásba, egészséget ad.

Honnan tudod, hogy Isten szeret?

Andi (6 éves): A Bibliából olvasták nekem.
Ramona (6 éves): Olyan sokat adott nekem, szülöket, testvérelet barátokat.

Kérdezett: Györfi Márta, aszisztensnő (Kis-Adorján)

Megjegyzés:
Megjelent 2010-ben a Harmatcseppek c. gyermeklap novemberi-decemberi számában.