Áldott, aki jön
Pálma hull, térdek mélyen hajlanak
Amerre Jézus elhalad.
Ujjongó szavak... új virágeső...
„Áldott a Király! Áldott, aki jő!’’
Jeruzsálemnek útja csupa fény,
Virágvasárnap... régen várt remény.
Örömmámorban ül a nagy tömeg
Jézusnak egy utolsó ünnepet.
S míg minden virág elébe lehull,
Jézusnak arca lassan elborul.
Látja előre a nagy végzetet
És megsiratja Jeruzsálemet.
Kárász Izabella
Hozsannával
Vonulj be, Jézus életemnek
Virágos bársonyszőnyegén!
Hozsánnával, hangos örömmel,
Kitárt kapukkal várlak én.
Virágvasárnap régi fényén
Megtört a Nap és Tégedet
Kínos kereszt, sötét nagy éj várt
Hódolat és a fény helyett.
Ne így fogadjon téged lelkem!
Ne ácsoljak keresztet én!
Vonulj be, Jézus, életemnek
Virágos bársonyszőnyegén!
Kárász Izabella
Hozsannás úton
Hozsannás úton, Jézusom,
Szemedből könnyek hullnak,
Hozsannás úton, Jézusom,
Hazug virágok nyílnak.
Hozsannás úton, Jézusom,
Fájdalom kínja éget,
Hozsannás úton, Jézusom,
Érettünk vérzik szíved.
Hozsannás úton, Jézusom,
Téged gyötör a vétkünk,
Hozsannás úton, Jézusom
Fáj gyáva hitszegésünk.
Hozsannás úton, Jézusom,
Hullnak a drága könnyek.
Hozsannás úton, Jézusom,
Hordoztad bűneinket.
Bácsi Sándor
Bevonuláskor
Az út szélén állok és várok,
Szívem kapuját sarkig kitárom,
És reszkető két kezem esdőn Tefeléd
Nyújtom, mit bélpoklos.
Míg fájdalomszóval a lelkiismeretből
Feltör a könyörgő sóhaj:
Vonulj be Uram, ma hozzám,
És szállj nálam, mint egykor Zákeusnál,
Hogy ma legyen üdvössége e háznak!
Jön a király
Hirtelen felharsan: Hozsánna Tenéked,
Ki most Jeruzsálem kapuit átléped!
Ifjak, és gyermekek üdvkiáltása száll,
Mind ruhát terít le s pálmát lengetve vár:
Íme, jön a Király!
Hozsánna Tenéked, a Dávid Fiának,
Akit az emberek lelkesülten várnak.
A nagy Jeruzsálem hódoló népe vár,
Boldog az a lélek, aki most Rád talál:
Te mennyei Király!
Jöjjünk mind, őszintén, szívünket kitárva,
Fogadjuk be Őt és zengjen a Hozsánna!
Boldog, aki készen a Megváltójára vár,
Mikor dicsőségben arkangyal trombitál,
Mert eljön a KIRÁLY!
Vad Lajos
Hála– hozsánna
A tavaszi nap meleg fényt szőtt utadra,
Boldog kezek szórtak eléd virágokat,
Amikor bevonultál Jeruzsálembe,
S mégis bánat felhőzte csodás arcodat.
Vonulj be Jézusom az én szívembe is,
Boldogságom rózsáit nyújtom neked,
S hogy ne fátyolozza szemed szomorúság,
Terved szerint kövezem ki ösvényemet.
Virágvasárnap
Isten hozott, kedves ünnep,
Szép virágvasárnap,
Teérted a föld lakói
Oly epedve várnak.
A mi lelkünk egyre csügged,
Hallgatagon, árván…
Veled dal jő a tavasznak
Napsugaras szárnyán.
Hints virágot hegyre, völgyre
Két kezeddel bőven
Hadd legyen az egész világ
Csupa ünneplőben.
Hadd siessünk e szent napon
Olajfák hegyére,
Hozsánnával, pálmaággal
Jézusunk elébe.
Virágos nap, kérve kérünk,
Virágért cserébe:
Plántálgasd a hit virágát
Szívünk kiskertjében.
Uray Sándor
Virágvasárnap
Ki Sionba egykoron
Bevonultál dicsősséggel,
Hogy kibékítsd Jézusom
A bűnös földet az éggel,
Jöjj hozzám és légy vendégem,
Tárva nyitva a szívem!
Virágvasárnapra
Hozsánna Jézusnak, Dávid fiának!
Kiáltozott egykor a gyermeksereg,
Áldott, aki jő az Úrnak nevében:
Felelték rá a hívő emberek.
Szent lelkesedéssel virágokat szórtak
Az utakra melyen Jézus elhaladt.
Virágvasárnapján sok ember szívében
A hit tüze égett s hálaima fakadt.
Mi is dicsőítsük lelkünk Megváltóját,
S hintsünk lába elé szeretet virágot.
Beszéljük el másnak, mit tett értünk Jézus
Így ünnepeljük szép virágvasárnapot.
Kudelász Nándor
Virágvasárnap
Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.
Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
,, Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!’’
Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem!
Hamar István
Virágvasárnap
Úr Jézusom, mondd meg nekem,
Miért nem lehettem ott,
Ahol az a sok kisgyermek
Oly boldogan ujjongott?
És miért nem kiálthattam
Hozsánnát nevedre?
Miért is nem loboghatott
Pálmaág a kezembe?
Óh, hogy zengte volna ajkam
Az ünneplő tömegben:
Íme, százszor áldott, aki
Jő az Úrnak nevében!
Nem voltam ott, lelkem mégis
Igaz örömtől lángol,
Mert szent parancsot kaptam
Bevonuló királyomtól:
Hogy kiáltassam minden szívnek:
Tárulj, ha jön a Király!
Aki Jézust befogadja
Arra örök béke vár.
Hozsánna után
Hervadnak már a pálmaágak
Országútján a nagy Királynak.
Szerteoszlik éljenző népe.
A templomig kevés kísérte.
Pénz, üzlet, bálvány felborítva,
Nyerészkedők megszomorítva.
Valahol, a város szívében
Haláláról tárgyalnak éppen.
Nehéz kép ez: tél a tavaszban.
De egy csendes templomsarokban
Ott áll Jézus: tavasz a télben.
Nagyok nélkül, kicsik körében.
Prófétálnak a gyermekszájak:
„Hozsánna a Dávid fiának!’’
- Hallod, Mester, mit zeng az ének? -
Igen, hallom. Isten nevének
Gyermekek adnak dicsőséget.
Míg elhagyják, erősek, épek,
Jönnek a betegek, szegények.
Sánták, bénák kínnal mozogva,
Világtalanok tapogatva.
S ott, a csendes templomsarokban
Üdít, gyógyít mindent, kit áthat.
Szemétté lett a földi látszat.
Megváltott az égi alázat.
Györi József
Virágvasárnap
Virágból terül útjára szőnyeg,
Dús pálmaágak eléje dőlnek.
Örömben úszik, tombol a nép.
Hozsannát kiált egyre szüntelen, -
S Ő szamárháton, szomorún megyen..
Hidegen hagyja hódolat, lárma;
Isteni fejét porig alázva
Halad ujjongó néptömeg között:
Reá halálos bánat költözött...
Hozsánna zúg fel újra és megint.
S az Úr jós-szeme távolba tekint -
Virágzuhatag ma csak reá hull,
Holnap egyetlen fűszál sem borul
Már lába elé.
Megsápad, elhervad holnapra minden,
Gyűlölet forrong sok ezer szívbe
Az öröm-mámor gonoszságba fúl;
„Feszítsd meg!“ - hallszik a hozsánnán túl.
Gyötrelmek útja ez a diadalút.
Egyenesen a Golgotára fut,
Hol megácsolt keresztfa integet.
De égbe csak ez az egy út vezet!
K. Perecz Ilona
1 megjegyzés:
Ezeket a verseket az "Ünnepváró rimek" c. kötetből másoltam ki, amit a Romániai Vasárnapi Iskola Szövetség adott ki 2007-ben könyvben és CD-n.
Remélem, hogy hasznára lesz ez a készülődásben a tanitóknak és a vallástanároknak.
Megjegyzés küldése