Húsvéti versek - 2

Feltámadt!

Egy édes titkom van nekem,
Fénnyel betölti életem.
Mosolyra nyitja számat:
A Megváltó feltámadt!

Nem, nem maradt a sír ölén,
Ujjongok az örömtől én.
Hisz nem vagyok már árva,
Nincs többé sírba zárva.

Velem van nappal- éjjelen
Mindig velem, mindig velem.
Az úton Ő vezérel
Oltalmazó kezével.

Virágok illatozzatok!
Húsvéti tiszta fény ragyog,
Elűzve minden árnyat:
A Megváltó feltámadt.
Túrmezei Erzsébet


Győzött az élet

Hiába szegezték keresztre,
S zárták hideg sziklasírba.
Diadalmasan feltámadt,
Megváltónk, az Isten Fia.

Tavaszi szellő susogja,
Jézus legyőzte a halált,
Viruljon bennünk is tavasz,
Győzzük le a gonosz hadát.
Molnár Jakab

Feltámadt!

Ó, hatalmas égi csoda:
Feltámadt az Isten Fia.
Pedig pár nappal azelőtt
Nagy gyászban állt az egész föld.

De nem maradt a halálban
Feltámadott harmadnapra.
Meggyőzte a poklok tüzét,
Megszerezte lelkünk üdvét.

Így ünnepeljünk Húsvétot,
Mert így leszünk csak boldogok.
Szánjuk oda életünket,
Úgy nyerünk örök életet.
Bato László

Húsvétra

Tudjátok-e kicsik, nagyok,
Az Úr Jézus feltámadott!
Megverte és megnyerte,
Lelkünk minden ellenségét,
Azért szeretem én nagyon,
Mert Ő nekem örök éltet ad.

Szent öröm

Szent örömről beszélt nekem édesanyám.
Feltámadott Jézus harmadnap hajnalán.
Hittel és reménnyel telik meg szívem,
Miként Jézus, mi is, feltámadunk-, hiszem.

Hódolat

Nem ékes szavak tarka csokrát,
Szívem háláját hozom eléd.
Mert sok-sok hétköznapja mellett,
Ünnep számomra ez a lét.

Küzdelmes napok borús egén
Szent orcád sokszor felragyog.
Hallom ajkad régi igéjét:
Ne félj, mert veled vagyok.

Győzelmi ünnep veled járni,
Neved kimondani: áhítat.
Benned hű barátom látni
S hirdetni: Láttam az Urat.

Feltámadt Hős! Szívem Királya
Szívem, szíved rabja marad.
Te vagy az út, igazság, élet.
Téged illet a hódolat.
Túrmezei Erzsébet

Megváltóm él

Halálnak nincs hatalma,
Megváltóm rég legyőzte azt.
Bizonyság a húsvét hajnal,
Ez ad nekem teljes vigaszt

Feltámadt Ő dicsőségben,
Eloszlott már a síri éj.
Most boldogan kiálthatom
Tudom azén Megváltóm él.
Varga Erzsébet

Feltámadott!

Húsvéti reggel tavaszi kedvvel
Zeng a berekben: feltámadott!

Egei kéklik, szelei végig-
Zúgják az erdőn: Feltámadott.

Dongói dongják, méhei zsongják,
Kórusba mondják: feltámadott!

Lepkéi írják, bimbói nyílják,
Fűből virítják: Feltámadott!

Égi madárkák dalolva szántják,
Az új barázdát: Feltámadott!

Tavasz van íme, hatalmas ige
Zuhog a szívre: Feltámadott!
Füle Lajos

A feltámadást hirdetem

Még kicsi vagyok, kicsi a szívem,
De tudom, Jézus meghalt érettem,
S most megköszönöm neked Istenem,
Hogy Fiad nem maradt a kereszten.

Szívemnek legforróbb vágya csak ez.
Ha megnövök, mindenkor Te vezess!
Legyek én is hű szolgád neked,
S hirdessem feltámadásod az elveszett lelkeknek.

Húsvéti locsoló vers

Feltámadás ünnepén
Örömhírrel járok én:
Olyan, mint a mi Megváltónk,
Nem járt még a Fold színén.

Nagy kő fedte bár a sírt,
Asszonycsapat csendben sírt:
Megnyílt sírból égi angyal
Zengte szét a drága hírt:

Ne féljetek, higgyetek!
Örvendezzen szívetek!
Isten Fia feltámadott,
Győzött sír és gyász felett.

Hálás szívvel áldom Őt,
Ő készíti a jövőt.
Ő az élet, Ő a béke,
Fáradt szívek menedéke.

Ha eljön, és feltámadunk,
Mindörökké áldjuk Őt.
Győri József

Új élet

Karácsonykor születtél,
Nagypénteken meghaltál
És húsvétnak reggelén
Örökre feltámadtál.

Soha többé meg nem halsz,
Nagy isteni Mesterünk.
Örökre velünk maradsz
Ahogy ígérted nekünk.

Maradj is itt szívünkbe,
Hű megváltó Jézusom,
Hogy e napon is legyen,
Kedves, boldog húsvétom.

Hiába

Hiába vigyáztak
Gyáva katonák,
Feltámasztja Isten
Egyetlen Fiát.

Hiába öltétek
Irigy emberek,
Csak győzött az égi
Tiszta szeretet.

Hiába csúfolnak
Még ma is minket,
Többet ér az, ha Ő
Egyedül szeret.

Húsvéti hangok

Apró gyerekek örülnek köröttem.
A szájuk csacsog, a szemük nevet.
Egy hatalmas kéz letörölte egünkről
Ma éjjel minden ködlő felleget.

Az erdő alja sok virág szemével
A véghetetlen kéket kémleli
S ezer hang csicsergi a magasba
Amivel a kis madárszív teli.

Éneklek én is. Rólad, húsvét reggel.
Együtt ujjongok a gyermeksereggel,
Kis virágokkal égre pillantok.

Hangja vagyok madarak himnuszának.
Bús emberek, miért a gond, a bánat?
Ti nem tudjátok, hogy feltámadt?
Túrmezei Erzsébet

Dicséret

Dicséret néked Jézus,
Ki feltámadtál
És fent vagy a mennybe most
Drága Atyádnál.

Minket is, ha meghalunk,
Tudom, felköltesz
És ha itt Tied voltunk
A mennybe vezetsz.

Jézus él!

Jézus él! Az elmúlás
Szörnyű átka nem ijeszt már.
Jézus él! Mily megnyugvás,
Koporsó igája nem vár.

Jézus él! Megtört a gát,
Túl a parton örök létem.
Láthatom ott Őt magát,
Ha a kaput majd átlépem.

Jézus él! Minden felett
Trónja fénylik fent az égben,
Lelkem imé, társsá lett
A királyi örökségben.
F. E. Cox után ford.: Somogyi Géza

Húsvétra

Él a Krisztus, most már nem halott,
Szívből szert azt én jól tudom.
Ha mind e világ megtagad,
Elég ha Ő velem marad.
Él már Megtartó Jézusom,
Azért örül szívem nagyon.
Ellenségem bármit tegyen,
Nem árthat többé nekem.
Él a Jézus, mi is Vele,
Mienk ez a nagy kegyelem.

Tudom, hogy hű Megváltóm él

Tudom, hogy hű Megváltóm él
És folyton rám tekint.
Jelét mutatja, hogy szeret,
Áldást osztott megint.

Emelt fővel járok tehát:
Az üdvösség enyém.
Szabadnak érzem már magam,
Kegyelme nyúlt felém.

Hogy szent legyek, akarja Ő
- Álljak tán ellene?
Nem hat már rám e csúf világ,
Vezérel Szelleme.

Jézus, én nálad maradok,
Hitem beléd vetem...
És egykor, majd ha megjelensz,
Koronát adsz nekem.
Charles Wesley, ford.: Somogyi Géza

Feltámadott!

Jézus Krisztus feltámadott,
Ujjong egész szívem.
Jézus él s én övé vagyok,
Ezt vallom és hiszem.

Amíg élek őt követem,
Jézus a Megválóm.
Tudom egyszer a mennybe fent
Színről-színre meglátom Őt.

Piros rózsa

Piros rózsa kertek ölén,
Drága illatot lehel,
Boldog emlékkel telik meg
Annyi fáradt kebel.

Ha tekintetem elsuhan
Égő színed felett,
Akaratlanul is eszembe jut
A szeretet.

Jézus piros vére
Kifolyt a Golgotán,
Értem is, te érted is
Meghalt a keresztfán.

Piros rózsa a kertek ölén,
Ringat, ringat a szél…
Igaz barátunk, drága Jézus
Minden terólad beszél.
Antal Ferenc

Egy szív

Egy szív értem dobogott,
Egy szívnek nagy fájdalma volt.
Egy szív engem hőn szeretett,
Egy szív érettem megrepedt.
Egy szívben az irgalom élt,
Egy szív szerette a szegényt,
Egy szívben nem volt semmi folt,
E szív, Jézusom szíve volt.

Temetni, temetni, temetni

Temetni, temetni, temetni.
Mindennap a régit,
Felölteni az újat, az égit
S Krisztusban élni, szeretni.

Nem segít semmi más, soha más,
Csak ez a mindennapi temetés,
Mindennap újabb nagypéntek
És húsvéti életre támadás.

Áldalak, áldalak, áldalak,
Sziklasír a Golgota alatt,
Új életem kezdete, szent hajnala.

Mindennap beléd temethetem
Régi magam, bűnös életem
S Krisztussal járhatok. Halleluja!
Túrmezei Erzsébet